Publius Cornelius Scipio Nasica (Kr. e. 191)

Publius Cornelius Scipio Nasica
Született	i. e. 230 ókori Róma
Elhunyt	i. e. 171 (58-59 évesen) nem ismert
Állampolgársága	római
Gyermekei	Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum
Szülei	nem ismert Cnaeus Cornelius Scipio Calvus
Foglalkozása	ókori római politikus ancient Roman military personnel
Tisztsége	római helytartó római szenátor (nem ismert – nem ismert) consul (i. e. 191 – i. e. 191)
A Wikimédia Commons tartalmaz Publius Cornelius Scipio Nasica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

„Publius Cornelius Scipio” lehetséges további jelentéseiről lásd: Publius Cornelius Scipio (egyértelműsítő lap).

Publius Cornelius Scipio Nasica (Kr. e. 3. század második fele – Kr. e. 2. század közepe) római politikus, hadvezér, a patricius származású Cornelia gens tagja volt. Atyja, Cnaeus Calvus Kr. e. 222-ben volt consul, és Kr. e. 211-ben esett el Hispania területén. Ő volt a később fontos szerepet játszó Nasica-család alapítója, továbbörökített ragadványnevének jelentése: hegyes orrú.

Kr. e. 204-ben hallunk róla először, amikor is, bár még a quaestori magistratura betöltéséhez is fiatal volt, őt bízták meg, hogy a római matrónákkal együtt Ostiában átvegye a Pesszinoszból hozott Idaioszi Anyát. Kr. e. 200-ban a Venusia colonia betelepítéséért felelős triumvirátus tagja volt, Kr. e. 196-ban aedilis curulis, Kr. e. 194-ben pedig praetor volt. Ebben az évben és a következőben Hispania Ulteriorban hadakozott sikerrel, ennek ellenére Kr. e. 192-ben hiába pályázott a consuli méltóságra; azt csak befolyásos unokatestvére, Publius Scipio Africanus támogatásával nyerhette el Kr. e. 191-ben, Manlius Acilius Glabrio kollégájaként.

Consuli évében legyőzte a boikat, diadaláért pedig triumphust tarthatott. Kr. e. 187-ben másik unokatestvére, Lucius Asiaticus védelmére kelt, amikor megvádolták azzal, hogy III. Antiokhosz ellen vívott háborúja során az ellenfél megvesztegette őt. Kr. e. 184-ben hiába pályázott a censori méltóságra, Marcus Porcius Cato legyőzte.

Kr. e. 183-ban és 182-ben Aquileia colonia megszervezéséért felelős triumvirátusban játszott szerepet. Utoljára Kr. e. 171-ben hallunk róla, amikor a kormányzói visszaélések ellen tiltakozó hispaniaiak többek között őt kérték fel ügyvédjüknek.

Pomponius és Cicero szerint jeles jogász volt, a senatus vásárolt is neki egy házat a Via Sacrán, hogy könnyedén kikérhessék tanácsát szükséges esetben. Fia, Publius Nasica Corculum kétszeres consul, censor és pontifex maximus, illetve szintén híres jogász lett.

Elődei: Lucius Quinctius Flamininus és Cnaeus Domitius Ahenobarbus

Consul i. e. 191 collega: Manlius Acilius Glabrio

Utódai: Lucius Cornelius Scipio Asiaticus és Caius Laelius